Trump-hatás: olyan történt New Yorkban, amire utoljára 30 évvel ezelőtt volt példa
Az előttünk álló időszakban új irányt vehet az Egyesült Államok legnépesebb városának élete.
Több bíró szerint is túllépte hatáskörét az USA Legfelsőbb Bírósága, amikor a szexuális irányultságra és nemi identitásra is kiterjesztve értelmezte az 1964-es Polgárjogi Törvényt, ami a szövege szerint csak a nemi hovatartozás miatti hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik. Ezzel az értelmezéssel ugyanis a döntés kritikusai szerint a testület gyakorlatilag átírt egy jogszabályt.
Az USA Legfelsőbb Bírósága 6-3 arányban döntött arról, hogy a Polgárjogi Törvény (Civil Rights Act of 1964) szerinti hátrányos megkülönböztetésnek számít az, ha valakit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt érnek atrocitások a munkahelyén.
A döntést az amerikai közvélemény egy része nemcsak a munkáltatók, hanem a Trump-adminisztráció kudarcának is tekinti, mivel a kormányzati álláspont a jelenlegi szabályozással kapcsolatban az, hogy a törvény eddig egyértelműen rendezte a kérdést, s hogy a munkáltatók jogszerűen jártak el, amikor a szexuális irányultságot vagy a nemi identitást is számításba vették az intézkedéseik során.
Az ítélet értelmében a Civil Rights Act of 1964 szerinti „szexuális megkülönböztetés” szerint minősül az is, ha valakit szexuális orientációja vagy nemi identitása miatt különböztetnek meg hátrányosan.
A döntéssel kapcsolatban érdekesség, hogy az ítélet mellett szavazó liberális világnézetű bírók közé beállt az a Neil Gorsuch bíró is, akit Donald Trump jelölt a testületbe. Brett Kavanaugh, Trump másik jelöltje – Samuel Alito és Clarence Thomas bírákkal egyetemben – az ítélet ellen szavazott a tanácsban.
„Még ha manapság ezt másként is értik, a nemre való tekintettel tett hátrányos megkülönböztetés nem keverendő a szexuális orientációra vagy a nemi identitásra tekintettel tett diszkriminációval” – állítja Samuel Alito.
Brett Kavanaugh különvéleményében azt is kifogásolta, hogy az ítélettel a Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen újraírta a törvényt, annak érdekében, hogy az immár a szexuális irányultságot és a szexuális identitás kérdését is magába foglalja; ez azonban a Kongresszus (vagyis a törvényhozó hatalmi ág) hatáskörébe tartozna – állítja a bíró.
Ezt az álláspontot több bíró is osztja, mondván, hogy a jelen ügyben a Legfelsőbb Bíróság nem ítélkezett, hanem törvényt hozott.